1. Növények kiválasztása

1. Növények kiválasztása

Mivel sok növényből áll választékunk, az alábbi cikkben szeretnénk segítséget nyújtani mindazok számára, akik nem vagy csak alig rendelkeznek információval a vízinövényekről, így nehézséget jelent nekik kiválasztani azokat.

Ebben az ismertetőben megpróbálunk hétköznapi nyelven fogalmazni, hogy mindenki számára jól érthető és egyértelmű legyen, kiemelve azokat a szempontokat, amelyeket fontosnak tartunk egy tó megtervezésénél és egy növény kiválasztásánál.

 Mivel a kerti tó gondozásának legmunkaigényesebb része a növények időszakos ritkítása, elsősorban a növények szaporodásának féken tarthatóságára lett helyezve a hangsúly. 

Ez az összefoglaló a webáruház tulajdonosa általi tapasztalatokból került megírásra.

Vízinövények csoportosítása:

Megjelenési formájuk alapján:

I. Összefüggő telepeket alkotó növények:

I./1.  Zsombékképző növények: 

Fejlődésük során oldalhajtásaikat közvetlenül egymás mellett hozzák, és ahelyett hogy oldalirányban szerte-szét futnának, felfelé veszik az irányt, így az egész növény fejlődése sűrű, tömötté válik, bokros küllemet kölcsönözve a növénynek. Az új hajtások folyamatosan jelennek meg a régiek hónaljában, így egyre magassabbról indulnak ki. Túlnövik és összefonódnak a régi lehajló szárakkal, maradványokkal, így a növénycsomó egyre magasabbá válik. Így alakul ki a zsombék.

Ezeket a növényeket bátran ültethetjük, könnyen kordában tarthatóak még akkor is, ha nem cserépbe ültetve kerülnek a tóba. Jellemzőjük, hogy jó tápanyagellátású helyen kisebb csomókban vagy szálanként is fejlődhetnek! (Leginkább a gyapjúsásokra vonatkozik)

 Például:  gyapjúsások, rókasás 

I./2. Terjedő tövű rizómás növények:

Hasonlóan a zsombékképző növényekhez, ezek is bokrosan fejlődnek, annyi különbséggel, hogy a telepeik felfelé egyáltalán nem bővülnek, oldalirányban viszont annál inkább. Gyorsabban fejlődnek mint a zsombékképzők, de egyáltalán nem jellemző rájuk, hogy állományaik fellazulnának vagy egyedeik szálanként jelennének meg. 

Rizómájuk a felszín alatt kúszik.

Ritkításuk: Többségük telepeinek időszakos szétdarabolásával

Egyesek (zebrakáka, hosszanti csíkos káka) nagyon jelentős gyökérzettel és különösen kemény rizómával rendelkeznek, ezeket a növényeket száruknál megfogva egyáltalán nem tudjuk kihúzni. Eltávolítani csak úgy tudjuk a nem kívánatos részeket, ha a rizómájukat megkeressük a kövek alatt, és azt majd a gyökereiket vágjuk el egy éles metszőolló segítségével.

Például: zebrakáka, hosszanti csíkos káka, szürke káka, csavart levelű békaszittyó, papiruszsások, csetkáka, virágkákák, szibériai nőszirom

I./3.  Bokrosan fejlődő rizómás növények:

A talaj felszínén vízszintesen kúszó rizómával (=gyöktörzzsel) rendelkeznek, amely növekedése során bizonyos távolságonként elágazik. Jellemző rájuk a vastag, erős gyökérzet. Jelentős a terjeszkedésük, évente akár 10-30 centimétert is növekedhet a rizómájuk, így nagy kiterjedésű telepeket alkotnak. Számíthatunk arra, ha már létrejött egy nagy állományunk a tóban, hogy néhány növényt ezek közül a nyári hónapokban havonta ritkíthatunk! Mivel szaporodó szervük /rizómájuk/ a  felszínen kúszik, ezekhez könnyen hozzáférhetünk, és egyszerűen kordában tarthatjuk terjeszkedésüket.

Például: kálmosok, íriszek

II. Tarackoló növények:

Oldalhajtásaikat messze az "anyanövénytől" elnyújtva hozzák, így rövid idő alatt nagy területeket be tudnak népesíteni. Ezen "tarackoló" növényekre különösen oda kell figyelni ha nem szeretnénk, hogy a tó minden részén felbukkanjanak. Érdemes teljesen zárt edényeket használni ha kis tóba kerülnek ezek a növények.

Nagy tavak esetén, szabadon kiültetve a beültetést követő első egy-két évben laza csoportokat alkotnak, de idővel ugyanolyan sűrű telepeket képeznek mint az I. kategóriában lévőek.

Ritkításuk: Ennek a folyamatnak a nehézsége a tóban található kövek méretétől is nagyon függ.

Ameddig csak 1-2 új hajtást fedeztünk fel az anyanövényünk mellett, könnyen elvégezhető a ritkítás. A nem kívánatos helyen lévő hajtásokat azelőtt húzzuk ki, mielőtt nagyra fejlődnének, teljesen kigyökeresednének.

Ha már egy tekintélyes állomány alakult ki, általában csak éles eszközzel vágható szét a telep. Szálanként sok esetben nem egyelhetőek, mert vagy beszakad a megfogott növény vagy az egész növénytelepet húzzuk ki a helyéről. Ezek a növények idővel (5+ év) teljesen át képesek szőni gyökereikkel a köves partrészeket, és az így kialakult növénytelep egy egységet képez a kövekkel.

Egyik agresszívan terjedő növénynél sem tapasztaltuk azt, hogy hajtásaik kiszúrták volna a fóliát! A hajtások mindig felfelé, a legkisebb ellenállás irányába haladnak, így még a tófólia gyűrődésénél sem kell számítani problémára. Szűk cserepeinket viszont gyakran szétnyomják a gyékények, kákák.

Például: sziki káka, gyékény-nád és ezek változatai, mocsári sás, zsurlók, gázlók, harmatkása és változatai, vízi lófark

III. Indákkal szaporodó növények:

Ezek a növények fejlődésük során indákat nevelnek, melyek hosszan elnyúlnak. Az indán bizonyos távolságonként új növények fejlődnek, amelyek idővel saját gyökéret is fejlesztenek. 

Szaporodásuk gyors, de nem agresszív a térhódításuk. 

Például: kaliforniai hamisszellőrózsa, indás pimpó, vízimenta, vízi gamandor, mocsári tisztesfű