- Újdonságok
- Tavi növények
- Tavirózsák (Nymphaea)
- Lótuszok (Nelumbo)
1. Növények kiválasztása
1. Növények kiválasztása
Mivel sok növényből áll választékunk, az alábbi cikkben szeretnénk segítséget nyújtani mindazok számára, akik nem vagy csak alig rendelkeznek információval a vízinövényekről, így nehézséget jelent nekik kiválasztani azokat.
Ebben az ismertetőben megpróbálunk hétköznapi nyelven fogalmazni, hogy mindenki számára jól érthető és egyértelmű legyen, kiemelve azokat a szempontokat, amelyeket fontosnak tartunk egy tó megtervezésénél és egy növény kiválasztásánál.
Mivel a kerti tó gondozásának legmunkaigényesebb része a növények időszakos ritkítása, elsősorban a növények szaporodásának féken tarthatóságára lett helyezve a hangsúly.
Ez az összefoglaló a webáruház tulajdonosa általi tapasztalatokból került megírásra.
Vízinövények csoportosítása:
Megjelenési formájuk alapján:
I. Összefüggő telepeket alkotó növények:
I./1. Zsombékképző növények:
Fejlődésük során oldalhajtásaikat közvetlenül egymás mellett hozzák, és ahelyett hogy oldalirányban szerte-szét futnának, felfelé veszik az irányt, így az egész növény fejlődése sűrű, tömötté válik, bokros küllemet kölcsönözve a növénynek. Az új hajtások folyamatosan jelennek meg a régiek hónaljában, így egyre magassabbról indulnak ki. Túlnövik és összefonódnak a régi lehajló szárakkal, maradványokkal, így a növénycsomó egyre magasabbá válik. Így alakul ki a zsombék.
Ezeket a növényeket bátran ültethetjük, könnyen kordában tarthatóak még akkor is, ha nem cserépbe ültetve kerülnek a tóba. Jellemzőjük, hogy jó tápanyagellátású helyen kisebb csomókban vagy szálanként is fejlődhetnek! (Leginkább a gyapjúsásokra vonatkozik)
Például: gyapjúsások, rókasás
I./2. Terjedő tövű rizómás növények:
Hasonlóan a zsombékképző növényekhez, ezek is bokrosan fejlődnek, annyi különbséggel, hogy a telepeik felfelé egyáltalán nem bővülnek, oldalirányban viszont annál inkább. Gyorsabban fejlődnek mint a zsombékképzők, de egyáltalán nem jellemző rájuk, hogy állományaik fellazulnának vagy egyedeik szálanként jelennének meg.
Rizómájuk a felszín alatt kúszik.
Ritkításuk: Többségük telepeinek időszakos szétdarabolásával
Egyesek (zebrakáka, hosszanti csíkos káka) nagyon jelentős gyökérzettel és különösen kemény rizómával rendelkeznek, ezeket a növényeket száruknál megfogva egyáltalán nem tudjuk kihúzni. Eltávolítani csak úgy tudjuk a nem kívánatos részeket, ha a rizómájukat megkeressük a kövek alatt, és azt majd a gyökereiket vágjuk el egy éles metszőolló segítségével.
Például: zebrakáka, hosszanti csíkos káka, szürke káka, csavart levelű békaszittyó, papiruszsások, csetkáka, virágkákák, szibériai nőszirom
I./3. Bokrosan fejlődő rizómás növények:
A talaj felszínén vízszintesen kúszó rizómával (=gyöktörzzsel) rendelkeznek, amely növekedése során bizonyos távolságonként elágazik. Jellemző rájuk a vastag, erős gyökérzet. Jelentős a terjeszkedésük, évente akár 10-30 centimétert is növekedhet a rizómájuk, így nagy kiterjedésű telepeket alkotnak. Számíthatunk arra, ha már létrejött egy nagy állományunk a tóban, hogy néhány növényt ezek közül a nyári hónapokban havonta ritkíthatunk! Mivel szaporodó szervük /rizómájuk/ a felszínen kúszik, ezekhez könnyen hozzáférhetünk, és egyszerűen kordában tarthatjuk terjeszkedésüket.
Például: kálmosok, íriszek
II. Tarackoló növények:
Oldalhajtásaikat messze az "anyanövénytől" elnyújtva hozzák, így rövid idő alatt nagy területeket be tudnak népesíteni. Ezen "tarackoló" növényekre különösen oda kell figyelni ha nem szeretnénk, hogy a tó minden részén felbukkanjanak. Érdemes teljesen zárt edényeket használni ha kis tóba kerülnek ezek a növények.
Nagy tavak esetén, szabadon kiültetve a beültetést követő első egy-két évben laza csoportokat alkotnak, de idővel ugyanolyan sűrű telepeket képeznek mint az I. kategóriában lévőek.
Ritkításuk: Ennek a folyamatnak a nehézsége a tóban található kövek méretétől is nagyon függ.
Ameddig csak 1-2 új hajtást fedeztünk fel az anyanövényünk mellett, könnyen elvégezhető a ritkítás. A nem kívánatos helyen lévő hajtásokat azelőtt húzzuk ki, mielőtt nagyra fejlődnének, teljesen kigyökeresednének.
Ha már egy tekintélyes állomány alakult ki, általában csak éles eszközzel vágható szét a telep. Szálanként sok esetben nem egyelhetőek, mert vagy beszakad a megfogott növény vagy az egész növénytelepet húzzuk ki a helyéről. Ezek a növények idővel (5+ év) teljesen át képesek szőni gyökereikkel a köves partrészeket, és az így kialakult növénytelep egy egységet képez a kövekkel.
Egyik agresszívan terjedő növénynél sem tapasztaltuk azt, hogy hajtásaik kiszúrták volna a fóliát! A hajtások mindig felfelé, a legkisebb ellenállás irányába haladnak, így még a tófólia gyűrődésénél sem kell számítani problémára. Szűk cserepeinket viszont gyakran szétnyomják a gyékények, kákák.
Például: sziki káka, gyékény-nád és ezek változatai, mocsári sás, zsurlók, gázlók, harmatkása és változatai, vízi lófark
III. Indákkal szaporodó növények:
Ezek a növények fejlődésük során indákat nevelnek, melyek hosszan elnyúlnak. Az indán bizonyos távolságonként új növények fejlődnek, amelyek idővel saját gyökéret is fejlesztenek.
Szaporodásuk gyors, de nem agresszív a térhódításuk.
Például: kaliforniai hamisszellőrózsa, indás pimpó, vízimenta, vízi gamandor, mocsári tisztesfű