2. Tavi növények beültetése

2. Tavi növények beültetése a kerti tóba

I. Megfelelő időpont kiválasztása

Általánosan elmondható, hogy cserepes növényeket egész évben lehet ültetni amint a talaj/kerti tó kiolvadt. Viszont ilyenkor még a víz nem túl kellemes hőmérsékletű ahhoz, hogy abban dolgozzunk, ezért érdemes kicsit várni a munkával. 

Kertészkedésre ideális a márciustól júniusig illetve a szeptembertől novemberig tartó időszak.

Mivel a víz mindig egy kicsit késve melegszik fel a talajhoz képest,  és a vízinövények egy kis része csak tavasz közepére éri el megfelelő fejlettségi állapotát, ezért az április-május hónapot javasoljuk a növények telepítésére főleg akkor, ha trópusi növényeket is szándékozunk vásárolni. Ez az időszak az, amikor már minden növény elérhető és telepíthető.

A vízinövények közül a tavirózsák szabad gyökeres formáját is egész évben kockázat nélkül ültethetjük!

A tavirózsa függetlenül attól, hogy jól begyökeresedett vagy sem, mindig átvészeli a telet. A lényeg, hogy fagyszint alá kerüljön a rizómája. (Egyes tavirózsák rizómája elviseli a teljes átfagyást is.)

 II. Ültetőközeg

Általánosan használható növényeink ültetésére a jó minőségű átrostált kerti föld. (legjobb: gyepszintföld) Figyeljünk arra, hogy ne legyen túlzottan agyagos illetve homokos, ne tartalmazzon szerves anyagot (fadarabok, elhullott növényi részek, levelek). Utóbbiak vízbe kerülve elbomlanak, oxigént fogyasztanak a vízből, és algásodást is okoznak.

Ha nem áll rendelkezésünkre megfelelő föld, kerti tóba alkalmas tavi földet vásároljunk.

Az általános virágföld vízinövények ültetésére nem alkalmas! Normális (nem állandóan vizes) közegre tervezik. A benne lévő műtrágya teljes mennyisége elérhetővé (vízoldhatóvá) válik a növény számára ha kerti tóban használjuk, így megégethetjük növényeink gyökerét!

Cserépbe történő ültetésnél használhatunk a föld fedésére 2-5 cm vastagságban sóderréteget is. Ez megakadályozza, hogy a cserép vízbe merítésénél a földből a vizet beszennyező apró talajszemcsék ússzanak fel a felszínre, illetve valamilyen szinten meggátolja a tápanyag beoldódását a tavunk vizébe.

III. Ültetőközeg célja

Az algák, amelyeknek túlzott jelenléte nagyban befolyásolja a tó vizének tisztaságát és okozza túlzott elszaporodásukkor annak zöld színét, ugyanazt a tápanyagot fogyasztják mint a tóban lévő növényeink.

Az algák a vízben lebegnek vagy egyéb tárgyakra tapadva élnek, kizárólag a vízből jutnak tápanyaghoz.

Az algásodás visszaszorítására főként növényeket alkalmazunk. A növények egy csoportját a kövek közé beültetve és ott begyökeresedve használjuk, a tápanyagot a kövek között képződő kis mennyiségű iszapból/üledékből vagy a tó vizéből veszik fel gyökereiken keresztül.

Hínárféléket is egyaránt használunk az algák ellen, amelyek között vannak olyan növények, amelyek egyáltalán nem rendelkeznek gyökérrel, csak a leveleiken keresztül veszik fel a tápanyagot. (tócsagaz, egyes süllőhínárok) Ezek különösen fontos szerepet töltenek be az algák visszaszorításában, ugyanis olyan anyagokat is termelnek, amelyek visszaszorítják a algák növekedését. Tulajdonképpen elnyomják az algákat.

A gyökérnélküli hínárokhoz hasonlóan a vízen úszó növények is csak a vízből veszik fel a tápanyagot. Gyorsan szaporodnak, sok tápanyagot veszfel fel, a tó felszínét árnyékolva pedig megakadályozzák a túlzott felmelegédést, csökkentik a párolgást.

Egy frissen elkészült tó esetében, amelyben csak a víz és a kövek vannak, nem sok iszap vagy vízben oldott tápanyag található. Ha ebbe bármilyen növényt is teszünk, az nagy valószínűséggel el fog pusztulni a tápanyaghiány miatt. (sárgulás jelzi a hiányt) Ezért növényeink "indítására" azokat bizonyos mennyiségű tápanyaggal (földdel) látjuk el úgy, hogy ahhoz könnyen hozzáférjenenek, de az algák ne! Ez történhet nagyobb hálós cserépbe történő ültetéssel is, de a legjobb módszer az, ha jutazsákba vagy jutaszövetből készült szövetbe csomagolva ültetjük be a növényeket.  Ez különösen jó amiatt, mert nem fix formájú, az adott igényekhez jól alakítható, nagyon könnyen elrejthető lebomló anyag. 

Ki kell emelni, hogy az átültetés célja csak a megindítás! Nem az a célunk, hogy növényeinket hosszú ideig a köréjük, illetve tóba tett földdel tápláljuk, csupán a kezdeti fejlődéshez biztosítjuk a megfelelő körülményeket! Törekedjünk arra, hogy minél kevesebb tápanyag oldódjon a tó vizébe, tehát a föld minél jobban elhatárolva a víztől kerüljön bele a tóba. (sóderborítás-cserépbe ültetésnél)

Amint a beültett növény megindul, túlnövi a cserepét/jutazsákját, a tóban kezd el terjeszkedni. A tó feltöltését követően a tó vizének az oldott tápanyagtartalma folyamatosan nő az apró vízbe hulló és ott lebomló szervesanyagoktól, így mire a növényünk odaáig jut, hogy felhasználja az összes földdel bevitt tápanyagot, addigra a tó vizében is lesz már elég tápanyag. Ahogy nő a tápanyagtartalom, úgy egy időben jelentkeznek az algák is. Ilyenkor nem kell vizet cserélni, vagy éppen a tó vizét kezelni, türelmesnek kell lenni, és hagyni kell néhány hónapot, hogy a növények elszaporodjanak és rendezzék a helyzetet.

Amellett, hogy a növények díszitik, árnyékolják tavunkat, búvóhelyet nyújtanak halaink számára, oxigént termelnek, fő céljuk az, hogy elszaporodjanak, és ne az ültetésre szánt földből, hanem a tavunk vizéből -az alga elől- vegyék fel a tápanyagot. 

Amikor a kerti tó egyensúlyának kialakításáról van szó, azt értjük ez alatt, hogy a tóba kerülő tápanyag mennyisége (ami származhat az ültetőföldből, az esővíz által a tóba mosott tápanyagból, halaink ürülékéből, bomló: falevelekből, növényeink vízbe hulló részeiből) egyensúlyban van a tóba ültetett növényeink tápanyagfelvételével.  

Ebből következően, ha több tápanyag kerül be, mint amennyit a növények felvesznek egy bizonyos idő alatt, maradni fog az algáknak is. Ha pedig marad, akkor megindul az algásodás.

IV. A fonalalgákról: 

A néhány sorral korábban említett kezdeti algásodás természetes. Ha csak zöld színű vizet tapasztalunk, könnyű dolgunk van, mert nincs teendőnk. Ha a vizünk tiszta, de fonalalgák jelentek meg, azokat gyakran távolítsuk el a tóból. 

A fonalalgákról tudni kell, hogy csak algával "fertőzött" növénnyel tudnak bekerülni. A természetes vizekből gyűjtött növény esetén számíthatunk arra, hogy biztosan sikerül behurcolnunk algát is a növénnyel együtt. Szinte minden esetben vízicsiga is jelen van a növényeken. Mivel rendkívül ellenállóak a fonalalgák, fertőtlenítéssel sem lehet sok esetben mentesíteni a növényt. Egy megoldás van, a fonalalgától mentes növény vásárlása. 

Mivel még nincs olyan kidolgozott egyszerű technológia, amely megoldást jelent az algamentesség biztosítására, ezért teljesen "tiszta" növényt szinte lehetetlen kapni. Az általunk termesztett növények teljes fertőtlenítésen estek át, így sikerült azokat a fonalgákat eltávolítani, amelyek nagyon agresszívan terjednek. Jelenleg időszakos fertőtlenítéssel tartjuk alacsony szinten a megmaradt, kevésbé esztétikai problémákat okozó algafajtákat.